Meghívó Somfai László: Kottakép és műalkotás
című könyvének bemutatójára

A Rózsavölgyi és Társa Kiadó szeretettel meghívja

Somfai László:
Kottakép és műalkotás

Harminc tanulmány Bachtól Bartókig

című könyvének bemutatójára.

Időpont: 2015. december 2. (szerda), 17.00
Helyszín: MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók terem
(1014 Budapest, Táncsics utca 7.)

A könyvbemutató résztvevői Somfai László zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Zeneakadémia professor emeritusa és Fazekas Gergely zenetörténész, a Rózsavölgyi és Társa Kiadó főszerkesztője.

Közreműködik:
Várjon Dénes (Liszt-díjas zongoraművész)

Somfai László: Kottakép és műalkotás

Harminc tanulmány Bachtól Bartókig

Harminc tanulmány olvasható a kötetben, egy páratlan muzikológus pálya lenyomatai. A legkorábbiak a hatvanas években születtek, a legfrissebbek a kétezres évek elején. Témáik két nagy korszak, a 18. század vége, s a 20. század eleje, illetve ennek megfelelően a nyugati zene történetének két meghatározó alkotója, Joseph Haydn és Bartók Béla köré csoportosulnak, de Mozart, Michael Haydn, Stravinsky és Webern is főszerepet kap néhány írásban. Somfai László az ezredforduló körüli évtizedek legnagyobb hatású magyar muzikológusa, világszerte ismert és elismert Bartók- és Haydnkutató. Több mint háromszáz tételt tartalmazó bibliográfiájából maga válogatta e kötet anyagát, amely tökéletesen tükrözi érdeklődésének főbb irányait és a rá jellemző kutatói ethoszt. Somfai László figyelme éppúgy irányul a zenetörténeti folyamatok, műfaji hagyományok vagy éppen szerzői életművek egészére, mint az egyes kompozíciók részletkérdésire, akár a legapróbb ornamensekig bezárólag. Otthonosan mozog a filológiától az analízisen át a legkülönfélébb zenetudományi aldiszciplínák területén, s ugyanolyan maximalizmus jellemzi, miként az általa tárgyalt zeneszerzőket. De bármily fontosak legyenek is számára a történeti, analitikus vagy filológiai kérdések, soha nem téveszti szem elől, hogy a zene elsősorban hangzó valóság, a muzikológus kutatási eredményeinek tehát a gyakorló muzsikust kell szolgálniuk. Ahogy az előszóban fogalmaz: „Pályám során mindvégig az inspirált, vajon fel tudjuk-e tárni, pontosan mit jelent a múltbéli nagy mesterek kottázása? S ha értjük az üzenetet, találunk-e szövetségeseket, bátor kipróbálókat az előadóművészek legjavából?” Somfai László (1934) a budapesti Zeneakadémián végezte zenetudományi tanulmányait. 1963-tól az MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának tudományos munkatársa, 1972 és 2004 között a vezetője. 1969 óta tanít a Zeneakadémián, ahol 1997 és 2007 között a zenetudományi Doktori Iskolát irányította, jelenleg professor emeritus. A Magyar Tudományos Akadémia, az American Academy of Arts and Sciences, a British Academy, az Academia Europaea tagja; 1997-tól 2002-ig a Nemzetközi Zenetudományi Társaság elnöke.

Somfai László (1934) a budapesti Zeneakadémián végezte zenetudományi tanulmányait. 1963-tól az MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának tudományos munkatársa, 1972 és 2004 között a vezetője. 1969 óta tanít a Zeneakadémián, ahol 1997 és 2007 között a zenetudományi Doktori Iskolát irányította, jelenleg professor emeritus. A Magyar Tudományos Akadémia, az American Academy of Arts and Sciences, a British Academy, az Academia Europaea tagja; 1997-tól 2002-ig a Nemzetközi Zenetudományi Társaság elnöke.

Terjedelem: 512 oldal
Méret: 165 x 230 mm
Kötés: Keménytáblás
Ár: 4990 Ft
ISBN: 978 615 506 222 3

A Csoda és Kósza szereplői bemutatják a Magvető és a Manókönyvek legújabb gyerekkönyveit, a jelenlévő gyerekek a Magvető illusztrátorainak közreműködésével ékszert készíthetnek, színezhetnek vagy egérkévé változhatnak. És lehet, hogy még a Mikulás is küld valamit...

Közreműködik: Pogány Judit, Gálffi László és Máthé Zsolt
Zeneszerző: Kákonyi Árpád

Időtartam: kb. egy óra

Az esemény nyilvános, a részvétel ingyenes.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Dátum: 2015. december 6. 12 óra
Helyszín: Örkény István Színház (1075 Budapest, Madách Imre tér 6.)

A Magvető kötetei 3-tól 99 éves korig

Boldizsár Ildikó: Mesék az élet csodáiról

A bátorság, a bölcsesség és a szeretet nagykönyve
Takács Mari illusztrációival

Boldizsár Ildikó mesekutató ebben a kötetben olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek valóban csodálatosak, de nem a bennük szereplő varázslók vagy tündérek miatt. Az emberi életnek olyasféle csodáiról szólnak, mint hogy élnek közöttünk bátor és bölcs emberek, és hogy nemegyszer megtapasztalhatjuk a szeretet és a szerelem mindenekfölötti erejét. Külső és belső világunk felfedezésére hívja olvasóit, s arra biztat mindenkit, kicsiket és nagyokat, hogy ne csak szórakoztató olvasmányként szeressék és élvezzék a meséket, hanem úgy is, mint eszközt önmaguk mélyebb megismeréséhez és elfogadásához. Takács Mari illusztrációi szárnyakat adnak képzeletünknek és a meséknek.

Részlet a kötetből

Aase, a libás kislány

Egy királynak olyan sok libája volt, hogy pásztorlányt kellett fogadni hozzájuk.
Ez a lány Aase volt neve szerint, de mivel egész nap a libáit terelgette, mindenki csak libás kislánynak hívta.
Történt abban az időben, hogy az angol királyfi házasodni akart, és elindult leánynézőbe. Ahogy lovagol az úton, elébe áll a libás kislány.
– Te vagy az, kicsi Aase? Mit keresel itt? – kérdezte a királyfi.
– Folt hátán folt a szoknyámon, az angol királyfit várom – felelte a lányka.
– No, arra hiába vársz, úgyse kapod meg – mondta a királyfi.
– Ha nekem van szánva, megkapom – felelte Aase.
Eltelt egy kis idő, és a királyfi sem abban az országban, sem a szomszéd országokban nem talált magának való lányt a rangjabeliek között. Képírómestereket küldtek a világ minden tájára, messze idegen országokba, hogy fessék le a legszebb királylányokat, és az angol királyfi majd a képük után választ közülük. Az egyik annyira meg tetszett neki, hogy odautazott hozzá, megkérte, el is jegyezte. Kitűzték a menyegző napját.

Megjelenés: 2015. november 13.
Oldalszám: 256 oldal
Méret: 163 x 234 mm
Kötés: Keménytábla
Ár: 3490 Ft
ISBN: 978 963 14 3301 2

Keresztesi József: Mit eszik a micsoda?

„Mind megette, puff neki!”
Adonyi Gábor rajzaival

„Piros zsiráf, piros zsiráf,
kedvence a zsiros piláf,
humusz, kuszkusz, szuflaki –
mind megette, puff neki!”

Malacok a játszótéren, egy iszapban hempergő bivalyborjú vagy épp a titokzatos Lápi Trotty – Keresztesi József gyerekverseinek tüneményes szereplői ők, csupa csintalan, szeretnivaló lény, akik folyton nyammognak vagy épp falnak valamit. Valójában olyan kölykök, akiket nem neveznénk éppen jólneveltnek, bár már tudják, hogyan kéne viselkedni. Adonyi Gábor eleven rajzai népesítik be ezt a csupa humor világot, ahol a versek ritmusa úgy döbög, mint a gyerekek lába az étkezőasztal alatt.

Részlet a kötetből

A Drótszőrű Kaktuszevő

A Drótszőrű Kaktuszevő
napvilágnál nem jön elő,
csak sötétben, ha az idő-
járás éppen megfelelő.

Kaktusznyaló hosszu nyelve
bal szarvára feltekerve,
jobb szarván meg – ejnye-bejnye! –
masnit visel őkegyelme.

Kerek fején gülüszem,
pislog rettenetesen.
Ha kaktusz vagy – no hiszen! –,
futhatsz, mint még sohasem.

Megjelenés: 2015. november 13.
Oldalszám: 64 oldal
Méret: 160 x 190 mm
Kötés: Keménytábla
Ár: 2990 Ft
ISBN: 978 963 14 3299 2

Kovács András Ferenc: Egerek könyve

Nagycsaládi egerészeti verseskönyv
Szalma Edit illusztrációival

Kovács András Ferenc egerészeti verseskönyvében minden korosztály megtalálja a neki való egeres verset: a kisebb és nagyobb gyerekek a világ minden tájáról érkező, vicces egérfiguráknak és az őket életre keltő, csengő-bongó ritmus- és rímkavalkádnak örülhetnek, a felnőttek pedig a szellemes szójátékoknak és a százféle történelmi korból származó egérjellemeknek. Szalma Edit illusztrációi méltó párost alkotnak a versekkel.

A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt

Robert Skidelsky – Edward Skidelsky:

MENNYI AZ ELÉG?
A pénz imádata – Érvek a jó élet mellett

című könyv bemutatójára.

Időpont: 2014. október 1. szerda, 17 óra

Helyszín: Rózsavölgyi Szalon Arts & Café
Cím: Budapest, V. kerület, Szervita tér 5.

Közreműködik:

Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, Farkas Zoltán gazdasági újságíró, Felcsuti Péter közgazdász, bankár és György Péter esztéta, médiakutató, egyetemi tanár.

Robert Skidelsky — Edward Skidelsky:

Mennyi az elég?

A pénz imádata - Érvek a jó élet mellett

Fordította: Felcsuti Péter

2012 egyik sikerkönyvét tartja a kezében az olvasó. Szerzője Robert Skidelsky, a University of Warwick Politikai Gazdaságtan Professor Emeritusa, akinek John Maynard Keynesről írt háromkötetes monográfiája számos díjat kapott, 1991-ben lovaggá ütötték, 1994-ben pedig a Brit Akadémia tagja lett, és fia, Edward Skidelsky egyetemi oktató, a University of Exeter tanára.

Könyvükkel, ahogy írják, az volt a céljuk, hogy „segítsünk újragondolni, mit is akarunk kezdeni az életünkkel: mi célt szolgál a pénz, és mit jelent a »jó élet«. Ennek részeként felelevenítettük azokat a filozófiai és erkölcsi ideákat, amelyek ugyan divatjamúltak, de korántsem halottak. […] Az emberek igyekeznek a lehető legtöbbet elérni az adott keretek között, de él bennük a vágy, hogy egy jobb rendszerben éljenek. Ezzel a könyvvel szerettünk volna segíteni, hogy közösen megtaláljuk ezt a jobb rendszert. […] Azt szeretnénk, ha a társadalmi berendezkedés a jó életre ösztönözne – ha megkönnyítené az emberek számára, hogy kilépjenek a mókuskerékből, például úgy, hogy felismerik: létezik olyan élet, amelyben a pénzkeresés nem játszik meghatározó szerepet”.

A két szerző arra keresi a választ, mi az oka, hogy hosszabb időtávot tekintve egyre több a fejlett országok GDP-je, a boldogság, az élettel való elégedettség mégsem nő. Miért nem érjük el a Keynes által 2030 körülre megjósolt fejlődés végét, amikor mindenkinek megvan mindene, amit néhány óra munkával megszerez, és sokkal több a szabadideje, amit maga oszt be? Mi motiválja az állandó növekedést, a fogyasztás hajhászását? Korlát szabható-e ennek?

Ahogy a két szerző megállapítja, túl sok a luxus és túl sok az egyenlőtlenség a jelenkor társadalmában. Sokkal kevesebb időt kellene pénzcsinálással töltenünk, és jóval többet olyan dolgokkal, amelyek valóban fontosak: a szabadidővel, a tudással, a barátsággal. Ezekre az ártalmatlannak tűnő állításokra építve a szerzők radikális politikai ajánlásokat fogalmaznak meg. Szerintük olyan helyzetet kell teremteni, amelyben csökken az emberekre nehezedő nyomás, hogy pénzt kelljen keresniük, amit aztán értelmetlen fogyasztásra fordítanak. Ezért az állam dolga, hogy minden lakosának rendszeres havi jövedelmet folyósítson, amely lehetővé teszi, hogy az embereknek, ha úgy döntenek, kevesebbet kelljen pénzkeresés céljából dolgozniuk. Ezenkívül csökkenteni kell az ösztönzést a fogyasztásra (luxusadók, más fogyasztási típusú adók, a reklámra fordított költségekkel ne lehessen az adóalapot csökkenteni stb.), és növelni az ösztönzést a megtakarításokra. Emellett lehetővé kell tenni – sőt az oktatással ösztönözni – az alkotó, az önkéntes, karitatív stb. tevékenységeket.