porajmos - porrajmos - roma holokauszt - porajmosz - cigány holokauszt, népirtás a II. világháborúban - honlap seo bp
Tisztelt Cím!
Szeretettel meghívjuk az MTA TK Kisebbségkutató Intézetben a Kutatók Éjszakája című rendezvénysorozat keretében megrendezésre kerülő
„Porrajmos - Cigány holokauszt” című film vetítésére és azt követő beszélgetés és vitára
Helyszín: MTA TK Kisebbségkutató Intézet, TK Könyvtár Olvasóterem (1014 Budapest, Országház utca 30. III. emelet)
Időpont: 2014. szeptember 26., kedd 17:30
Kérem, részvételi szándékát a demeter.andrea@tk.mta.hu e-mail címen jelezze!
Üdvözlettel
Dr. Papp Z. Attila
igazgató
Magyar Tudományos Akadémia
Társadalomtudományi Kutatóközpont
Kisebbségkutató Intézet
1014 – Budapest, Országház utca 30.
Tel: +36 1/224-6700/470
Fax: +36 1/224-6793
E-mail: pappz.attila@tk.mta.hu
Honlap: www.kisebbsegkutato.tk.mta.hu
Mi az a porrajmos (porajmosz)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A porajmos vagy porrajmos (ejtsd: porajmosz) kifejezés a cigány nyelv egyik balkáni dialektusából származik, magyarországi lovari alakja pharajimos. Eredeti jelentése „elpusztítás, elnyeletés”. A kifejezés magyar megfelelője: roma holokauszt. A roma holokauszt cigány nyelvű elnevezései még a samudaripe (sa: mind, összes; mudaripe: gyilkosság) és a kali trash (kali: fekete; trash: félelem).
A porrajmos a második világháborúban a Harmadik Birodalom által a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás. Mivel a cigányság kevésbé volt szervezett, mint a zsidóság, és mivel sokukat mindenféle nyilvántartásba vétel nélkül gyilkolták meg, az áldozatok számát nehezebb megállapítani; a becslések 200 000-től 2 000 000-ig terjednek. A zsidó holokauszt árnyékában a porajmos sokáig ismeretlen maradt a közvélemény előtt. Helmut Schmidt német kancellár 1982-ben elismerte ugyan a tényét,[1] de a cigányságot csak az 1990-es évek elején, Ian Hancock angliai roma polgárjogi aktivista publikációi nyomán kezdték a nemzetiszocialista rendszer áldozatai közé számítani. A cigányholokauszt emléknapja augusztus 2. A cigányok nem kaptak a zsidókéval összemérhető kárpótlást az atrocitások után.
A cigány holokauszt a legutóbbi időkig nem került az érdeklődés középpontjába. A film kísérletet tesz arra, hogy átfogó képet adjon a magyarországi cigányok deportálásáról. Varga Ágota rendező száz túlélővel ismerkedett meg, közülük választotta ki filmje szereplőit. A Magyar Vöröskereszt segített a castingban. Gyártási év: 2000
