A konferencia programja
Péntek - október 9
12.00 - 15.00 - érkezés, ebéd, szállásfoglalás
15.30 - Megnyitás, programismertetés
Varga Gábor elnök
Veres-Kovács Attila ügyvezető elnök
Varga András polgármester üdvözlő beszéde
Domokos Ferenc vendéglátó házigazda köszöntője
16.00 - Áhítat - Szilágyi Zoltán ref. lp., Szilágycseh
16.15 - 17.15 - Szilágycseh, a Tövishát fővárosa
- történelem és hagyomány -
Varga István középiskolai tanár, Szilágycseh
17.15 - 17.45 - Szünet
17.45 - 18.45 - Arany a sárban - Szilágyság
nemzetmegtartó öröksége
Dr. Sípos Gábor egyetemi tanár, Kolozsvár
19.00 - 20.00 - Vacsora
21.00 - Az előadások megbeszélése
Szombat - október 10
8.30 - Áhítat - Nagy Tibor római katolikus lelkész
Szilágycseh
9.00 - Épített örökség a Szilágyságban
Körutazás: Zsibó, Zilah, Sárkányok kertje, Ákos
Hazavezetők: Vicsai János tanár, Ardó
László László tanár, Zilah
13.00 - Ebéd a Tunyogi vendéglőben, Zilah
19.00 - Vacsora
20.30 - Színházi előadás
Vasárnap - október 11
10.00 - Istentisztelet - igét hirdet Baczoni Sándor
szovátai református lelkipásztor
12.00 - Ebéd
14.00 - Hazautazás
Általános tudnivalók
- A konferencia színhelye:
PANORAMA - panzió és konferencia hely
- 455100 - Szilágycseh, Május 1. út 73.
- telefon: +40 - 751-129-912, +40 - 749-193-865
Megközelítése személygépkocsival vagy autó-busszal. Zilah városát elhagyva, É felé térünk a 108D, jó minőségű megyei úton, 31 km után megérkezünk.
A konferencia részvételi díja:
- szállás PANORAMA panzióban 90 lej/éjszaka a két ágyas, 110 lej/éjszaka a három ágyas szoba, (szálláshelyek még ARAMIS panzióban, Ciocãrliei u. 6. Két ágyas szoba reggelivel 110 lej, telefon: +40 260 650454, +40 740 152878), reggeli 15 lej, ebéd 30 lej, vacsora 25 lej, kulturális est belépő 20 lej, autóbuszos kirándulás (Zsibó, Zilah, Sárkányok kertje, Ákos) és a kísérők tiszteletdíja 25 lej/fő.
- Teljes időre szóló részvételi díj: 310 lej/fő (szállástól függően változik, a leírás szerint). EK tagjainak 100 (száz) lej kedvezmény az EPMSZ jóvoltából.
- Jelentkezés október 1-ig a következő címen:
(feltüntetve a részvétel időtartamát és a fentebb felsorolt szolgáltatásokat, igény szerint)
- Baczoni Szilárdka Kata - EK titkár
545500-Sovata, str. Principalã nr.120, jud. Mureş
Tel.+40-742-059194, +40-265-570664, szilardka@baczoni.com
Kérjük, az EPMSZ - EK rendes tagjai ne mulasszák el évi tagsági díjukat befizetni nyugta ellenében az EK titkáránál, nt. Baczoni Szilárdka Katánál
Szilágyság
Erdély É-ÉNy-i részén fekvő, az Alföld felé egyre alacsonyodó, széles folyóvölgyekkel tagolt, enyhén hullámos dombvidék a Szilágyság, Tövishát pedig a régió középső vidéke, legarchaikusabb kistája, 35-40 falusi településsel és Szilágycseh várossal. Nevezetes helysége Diósad, Vérvölgy, Désháza.
Úgy egészében nagyon lehet szeretni. A szilágyságiak békés, szelíd, barátságos, szorgalmas, vendégszerető emberek, könynyen lehet velük boldogulni, szívesen fakadnak dalra és perdülnek táncra, közel van lelkükhöz a kegyesség. A hely szellemét idéző jófajta bor és a valutának számító szilvapálinka mindig kéznél van, ha jóhiszemű látogató nyit be hozzájuk.
A „hepehupás vén Szilágy"-ban a nagyok közül nemcsak Ady Endre érezte otthon magát, Zsibó és Szilágysomlyó a"zsibói bölény" és az "árvízi hajós" Wesselényi, illetve a Báthoryak emlékét őrzi. De a Szilágyság nemcsak szellemiségében, hanem látnivalókban is kivételesen szép vidék. Az almásgalgói Sárkányok kertje, érdekes formájú szikláival, a zsibói Wesselényi kastély és a kastély parkjában létrehozott ritka szépségű botanikus kert, a szilágysomlyói, újonnan restaurált Báthory vár, Kraszna és Szilágy-lompért ritkaságszámba menő kazettás mennyezetű református templomai, Zilahon a Fadrusz János által készített Wesselényi szobor és az impozáns református templom, a Zilahtól 10 km-re fekvő Porolissum, ahol a hajdani Római Birodalom határait őrző egyik kaszárnya romjai kerültek felszínre, - feledhetetlenek.
Egyed Ákos írta: „A Szilágyság egyike Erdély különös arculatú nagytájainak, a Kárpát-medence egyik legsajátosabb vidéke... alapjában véve mindig elszigetelt tájegység maradt. ...Szilágyságban sok még a természetes kistáj, ahol a népi kultúra tovább megőrizte értékeit, mint legtöbb más tájegységünkben."
Népviseletére jellemző volt a kék szín használata: fekete posztó karimájú kék kalapot, vagy báránybőrből készült kék posztó tetejű sapkát viseltek, divatos volt a kék „mándli", melyet egykor csak Zilah földműves lakossága viselt, és innen kezdett elterjedni a „bőrkozsó" is a Szilágyság más területeire. Népi építészetének jellemzője volt a sövényfalú ház, melyről Kós Károly is írt tanulmányt, valamint a faépítészet, melynek megkapó bizonyítékai a környék máig fennmaradt fatemplomai
Az EPMSz-Erdélyi Köre 2015-ben éppen e történelmi, néprajzi és vallásos kegyesség örökségének megtekintésére érkezik Szilágyságba, hogy a hely szellemisége és hangulata beívódjon hazát járó közösségünk lelkébe.
Szilágycseh (Cehu Silvaniei) Szilágy megyében, Zilahtól 31 km-re északkeletre fekszik a Szilágy-patak mellett. „Cseh” az itt megtelepedett cseh vagy morva telepesekre utal. A település Tövis-hát központja. A város fölötti magaslaton épült Cseh várát 1319-ben említik először. A 17. században több ostromot szenvedett, majd Várad eleste után végvár lett. Később átalakí-tották, a palota egy része még áll. Főbb birtokos családjai a 15. század folyamán a kusalyi Jakcsok és a bélteki Drágffyak voltak. Református temp-loma 1519-ben épült, melyet a mohácsi síkon hősi halált halt Drágffy János országbíró építtetett, mint kápolna. A két család címerei megtalálhatók a templomban. 1614-ben építették a tornyot, barokkos bádogsisakja 1869-ből való, addig fiatornyos sisak fedte. A római katolikus templom neoklasszi-cista stílusban épült 1865-ben. A város görög katolikus román lakossága a 18. sz-tól él itt, templomuk 1935-1940 között épült, 1948-ban elkobozták az ortodoxok. A második világháborúig élt jelentős zsidó közösség díszes templomát az 1960-as évek elején lebontották.1910-ben 3446 lakosából 3221 magyar és 202 román volt. 1992-ben 8954 lakosából 4508 magyar, 4150 román, 280 roma.
hány kilométerre van budapesttől
Zsibó (Jibou, Siben) város Szilágy megyében, Zilahtól 26 km-re északkeletre, a Szamos bal partján fekszik. A Wesselényi-kastélyt 1778-1810 között építették. Az eredetileg négyszög alaprajzú, későbarokk épületegyüttes-ből a főépület és két déli pavilon maradt fenn. Kazinczy Lajos serege 1849. augusztus 25-én a kastély udva-rán tette le a fegyvert, és a nagyteremben írták alá a megadásról szóló okmányt. A múlt rendszerben iskola és úttörőház működött benne. A park szélén az 1771-ben épült egykori lovarda áll, falát Johannes Nachtigall (1717-61 az erdé-lyi barokk szobrászat kolozsvári nagy mestere) lószobra díszí-ti. Az 1781 óta fejlesztett, 24 hektáros park 1968 óta nyilvános botanikus kert. Magában foglal többek között több üvegházat, két japánkertet, egy fosszília rezervátumot, egy kétszintes, 23 medencés akváriumot és egy vadasparkot. - Középkori eredetű református temploma mai alakját 1749-ben kapta. A főbejárat mellett a „alabanc” Wesselényi István és felesé-ge, Bánffy Kata sírköve látható. Mennye-zete kazettás. Kertjében áll Sepsi József 2004-ben felállí-tott Wesselényi-szobra.
Ákos az egykori Szilágy vármegye Tasnád járáshoz tartozó települése a Kraszna folyó síkságán. Az Ákos nemzetség családi alapítású monostora magán viseli a 12. század közepe érett és szigorú román kori művészetének nagyvonalúan kialakított vonásait. Alaprajzában, felépíté-sében és sok részletében a templom rokonságot mutat a Beszterce közelében épült harinai templommal. A ma már református templom a középkori Magyarország egyik legkorábbi szakrális épülete. A Schulek Frigyes által vezetett, két szakaszban (1896, 1902) lezajlott restaurálás során, a román kor építkezési sajátosságaihoz való visszatérés jegyében, vakolatlanul hagyták.
Zilah
(Zalău, Zillenmarkt, korábbanWaltenberg) a Meszes lábánál terül el, Kolozsvártól 86 km-re ÉNY-ra, a Zilah patak partján. Zilah tősgyökeres magyar város volt. Története egész a honfoglalásig vissza-vihető.Száz év alatt a város 80%-os magyarsága alig 20%-ra zsugorodott. Hajdan Zilah az erdélyi római katolikus püspökség tulajdona volt egészen 1542-ig. A reformá-ció meglehetősen gyorsan terjedt. A városnak 13. századi, több-ször átépített református temploma van, mely mai formáját az 1907-es felújítással nyerte el. Báró Wesselényi Miklós az árvízi hajós szobrát, Fadrusz János alkotását1902. szeptember 18-án avatták fel a főtéren. A báró alázatos aláhajlása és a paraszt felemelése teszi az ország egyik legszebb többalakos szobrává. A zilahi református középiskola történetét a reformáció betörésétől ismerjük.Az iskola a kezde-tektől 1816-ig a zilahi református egyház tulajdoná-ban volt. Báró Wesselényi Miklós átvállalta az isko-la terheit, családja fizette a tanárok fizetését is. Erre is emlékeztek, amikor halála után a nevét adták az iskolának. Diákja volt 1892-1896 között Ady Endre költő. Egy kis házon tábla hirdeti, hogy 1714-ben az akkori ház boltíves szobájában töltött egy éjszakát XII. Károly svéd király. Itt lakott ugyanis barátja, Zoványi György, a külföldi akadémiákon tanult fiatal református lelkész. Ő látta vendégül a Benderből (ma:Tighina) hazafelé utazó királyt.
Sárkányok kertje
(Gradina Zmeilor) egy szikla-képződmény Zsibó várostól 9 kilométernyire Almás-galgó (Galgau Almasului) falu határában. Az út első szakaszában a suvadáskaréj felső felén vezet. Ily módon lehetőség nyílik madártávlatból megcsodállni a különös alakú tornyokat, kúpokat, gúlákat, oszlopokat, gombákat, ember- és állatformájú tömböket, amik díszítik a kertet. Tudnivaló, hogy az alakzatok folyamatosan változnak az erózió hatására. Régebbi leírásokban 25 - 30 méteres alakzatokról is van említés, de mára a kert alakzatai átlagosan 10-12 méter magasak.
Latnivalok: Éva, Öregember, A baka szeretője, Sárkánnyal, Gyűszűvirág.
